Az egyik olasz játékvezető így dicsekedett az öt meginterjúvoló újságírónak:
- Amikor Rómában a mérkőzés után elhagytam a stadiont, több százan kezet csókoltak nekem.
- Olyan jól bíráskodott?
- Dehogyis! Püspökruhába öltöztem, hogy kimenekülhessek a szurkolók közül

A csatár már huszadszor lő az üres kapu fölé, szomorúan fordul a társához:
- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!
- Dehogy nincs, ez a mi kapunk!

-Na milyen volt a meccs?
-Jó, két gólt lőttem!
-És mennyi lett az eredmény?
-1:1.

Figo, Ronaldo és Beckham állnak a mennyország kapuja előtt, Szt. Péter nyit ajtót. Figohoz fordul és kérdezi tőle: Mondd Fiam! Szerinted mivel érdemelted ki az örökkévalóságot?
Figo így válaszol: "Én egy művész vagyok. Az én példámon felnőve lesznek a tehetséges fiatalok nagy focisták, és így megmentettem őket a bűnözéstől."
Szt. Péter elismerően bólint. Ronaldo kerül sorra, ugyanazt a kérdést kapja. Ő találóan így felel: " Amikor focizom, mindenkit egyenlőként kezelek, nem teszek különbséget az emberek között az etnikai hovatartozásuk miatt. Egy riói srác ugyanolyan nekem, mint egy madridi szupersztár."
Szt. Péter ismét elimerően bólint. Végül Beckhamhez fordul: "Feltételezem Fiam, te csak a labdádért jöttél!"